"Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé."
_ Böjte Csaba
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szerzetes Déván - Csaba testvér -, aki kedvesen, békésen vezette a kis gyülekezetét, mikor egyik nap odahoztak hozzá két árvát. Nem volt jobb ötlete, elszállásolta őket… Így kezdődött Böjte Csaba és alapítványának története. Az azóta eltelt 22 évben már több mint 2500 nehéz sorsú, árva vagy éhező gyermeket mentett meg, karolt fel és helyezett el több mint 60 szeretetotthonába.
Azt, hogy hogyan éri el, hogy mind a hatvan otthonban a fizikai jelenléte nélkül ott él az ő szellemisége, azt nem tudom, mindenesetre ha fel kellene sorolnom mondjuk öt olyan Havervagyos eseményt ezalatt az öt év alatt, ami mai napig a legkülönlegesebbek között van, akkor Böjte Csaba tavalyi és tavaly előtti látogatása gondolkodás nélkül oda tartozna. Nehéz erről írni, de nagyon beszédesek a képek, amik rólunk készültek két éve az Ötkertben (lásd itt a mellékletben és az oldalunkon). Küldünk majd a gyerekekről képeket, de nézd csak meg, hogy mi hogy éreztük vele magunkat!
November 24-én, hétfő este Csaba testvér visszatér közénk - immáron harmadszor - és elhívtunk hozzá egy olyan vendéget is, akiről majd a következő levélben írunk. Mindenesetre Csaba testvér csak ennyit mondott rá: “Várom! Ez szép kihívás.”
